A felnőttkor a vállalatok életében sem tart (mindig) örökké – megújulás nélkül semmiképp. Ha nincs változás, az elért stabilitásban való „megnyugvás” könnyen a szervezet öregedéséhez vezet.
A felnőttkorhoz tartozik a megújulás (fenntarthatóság) szintje, ahova azonban nem minden szervezet „lép tovább”: nem újul meg mindegyikük. Ha mégis, akkor a megújulás egyrészt további távlatokba és magasabb működési szintekre vezetheti a vállalatot, másrészt segít az öregedési folyamat késleltetésében vagy (akár) elkerülésében.
A megállapodottság (stabilitás) szintje – amely a szervezeti életút ábrán még csúcs állapot – ugyancsak a felnőttkor része. Megújulás nélkül ez vár a felnőtt szervezetekre. Véleményem szerint a megállapodottság az a normál állapot, amelyben a legtöbb nagyvállalat jelentős elakadásokkal, belső és külső hátráltató tényezőkkel szemben, de funkcionálisan működik. Ha mélyére ásunk a dolgoknak, megtaláljuk azonban azokat a problémákat, amelyek ugyan nem akadályozzák a normál tevékenységet, de a megoldásukkal magasabb szintű, eredményesebb és jobban működő szervezetet kaphatnánk.
A megállapodott szervezetben az elnehezülés következtében a vállalkozó szerep, a kockázatvállalás csökken, felerősödik azonban az integrációs szerep. A vállalat „túlszerveződik”, megjelennek a precedensek a múltból. Kevés a konfliktus, mert a szervezet egyre inkább befelé figyel és egyre erősebben integrálja a dolgozókat.
Látszatra minden tökéletes. Az emberek szeretnek a szervezetben dolgozni, jól érzik magukat, a cég ráadásul nagyon jól működik: stabil a pozíciója, erős a piacon, biztonságérzete van – de már kimutatható a csökkenés, például a kutatásban, amely a profitabilitásra is hatással van. Egyre kevesebb figyelmet kap a szervezet környezete és a jövőépítés, ez pedig veszélyt jelent a vállalatra.
Szervezetfejlesztési beavatkozások a megállapodott szervezeteknél
A legfontosabb dolog, amit a tanácsadók javasolhatnak: a decentralizálás, az alsóbb rétegekben szunnyadó kreativitás felszabadítása, a felhatalmazás erősítése az alsóbb rétegek irányába. Fejlesztenünk kell a szervezet realitásészlelését, hogy saját maga megérezze az ellustulását, elnehezülését. A megállapodott szervezetben a külső tanácsadók bevonását és a képzéseket is általában tervszerűen szervezik. A tanácsadói beavatkozás formái hasonlóak, mint a felnőtt életciklusban említettek.
A megállapodást követő szintekre már a rugalmatlanság, a belső „betegségek” felerősödése, a szervezeti működés gyengülése, ezek következében pedig a csökkenő teljesítmény és eredmények jellemzők – azonban a teljesség igénye miatt szeretném végigvezetni a vállalatok életútját a továbbiakban ezen a részen is.