Több mint két hét eltelt az e-útdíj rendszer beüzemelését követően. Ahogy ígértem, leírom az eddigi tapasztalatokat.

Előre látni lehetett – bár reméltük, nem következik be –, hogy az indulás nem lesz zökkenőmentes. Finoman szólva sem volt az. Persze ilyen volumenű projekt sehol sem menne gördülékenyen teszt időszak nélkül, ami általában 3-6 hónap szokott lenni.

Kezdődött az úgynevezett „hackertámadással", ami szerintem az első órákat követően egyszerűen csak a normál használatból eredő túlterhelés lehetett, hiszen melyik hacker csapatnak állna érdekében blokkolni a rendszert?! Aztán számos más problémával folytatódott a történet: a rendszer felfüggesztésével, a téves számlázással, a kilométeres sorokkal, az informálatlan külföldiekkel, a tanácstalan sofőrökkel és még sorolhatnám.

Például azzal, hogy ezúton is megkérdezném a NAV képviselőit, hogyan lehetséges az, hogy az egyenleg feltöltéséről mi minden nemű melléklet nélkül csak végszámlát kapunk a rendszerből? És lám, a számla tényleg nem tartalmazza azokat az apróságokat, hogy melyik eszközzel mikor, hol és miért fizetünk! Nem értem, miért?! De azt tudom, hogyha ezt mi „normál halandók" tennénk, akkor azonnal bajba kerülhetnénk. Halkan megemlítem, hogy az általunk átutalt egyenlegfeltöltés több mint két napig nem volt lekönyvelve a rendszerben, pedig ma már mindenhol 4 óra alatt ott a pénz.

A mi autóink nemzetközi fuvarozóként már hétfőn elhagyták a magyar utakat, és csak egy héttel később jöttek vissza, amikor egy kicsit már normalizálódott az itthoni helyzet. Ezzel szemben a belföldi kollégák élete idegőrlőbb volt.

Most már teszteljük az automatikus rendszert. Egyelőre öt eszközzel, mert vannak még anomáliák a díjfizetésben, és nem szeretnénk úgy járni, mint mások, akiknek valamilyen hibára hivatkozva egyik pillanatról a másikra leszippantották az egyenlegüket. Amikor a tesztelt eszközök korrekt és pontos működése tartóssá válik, akkor valamennyi autót bekapcsoljuk majd mi is.

Addig marad a kézi központból irányított jegyvásárlás. Olyan is van! Nézzük a szép oldalát...

Az egyik illetékes kiszámolhatná, hogy ha maradnak az eredeti tervek mellett és biztosítják legalább az egy hónapos tesztelési folyamatot, akkor vajon mennyi lett volna a tényleges anyagi kiesés okozta „kár", a fejetlenségből eredő jelenlegi helyzethez képest?

Számomra felháborító volt a kommunikáció, amire bezzeg gondosan figyeltek. Mindenütt hangoztatták: a rendszer tökéletesen működik, és minden tervszerűen halad előre... az utakon, meg mindenhol. Hát persze! A valóság ennél sokkal drámaibb volt.