Érdekes kerekasztal-beszélgetésben volt részem nemrégiben: a Transparency International, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Telenor szervezte, illetve vett részt benne. A kkv-kat fenyegető korrupciós nyomásról, a tisztességes vállalati magatartás kihívásairól beszélgettünk. Én képviseltem a kkv szektort.

Kicsit megint csak úgy éreztem magam, mint amit az első blogomban leírtam: csodabogárnak néznek. Ez nem baj, de igazából jobban örültem volna, ha már a téma a kkv-k és a korrupció összefüggései, akkor több hasonló cég vezetője mondja el tapasztalatait. Talán nem véletlenül voltam megint csak egyedül e szektor képviseletében. Ezt se bánom, de úgy érzem, többen többre mennénk, vagy másként: egy fecske nem csinál nyarat... Azaz nekem, s a mi cégünknek is könnyebb lenne, ha az áttekinthető, világos üzleti szabályok, s a fehér gazdaság meghatározó lenne a kkv-világban is.

De úgy látszik, ehhez is kurázsi, azaz bátorság kell. A Telenor és a Transparency International közösen kidolgoztak egy elektronikus tananyagot „KKV Kurázsi" címmel, mely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a korrupció elleni küzdelemben. A tananyag elsődleges célja, hogy a felhasználók megismerjék, melyek azok a szituációk, amikor egyáltalán felmerülhet a korrupciós veszély, s legyenek tisztában a lehetséges következményekkel. Az online felületen elérhető tananyag a legfontosabb jogszabályi tudnivalók mellett számos gyakorlati, mindennapi példával segít abban, hogy a hazai kkv-k tudatos, tisztességes üzleti gyakorlatot folytathassanak.

Ez jó kezdeményezés. Meggyőződésem, minél felkészültebb egy kkv-vezető, és a munkatársai, annál nagyobb esélyük van arra, hogy korrupció nélkül is boldoguljanak. A tudás segít, főleg ha egyedi termékekben, egyedi szolgáltatásokban is testet ölt. Ez azonban csak ritkán jön össze. A vállalkozások többsége „csak" arra képes, hogy egy létező igényt megfelelően jó színvonalon kielégítsen, s ezért ellentételt számol fel, amiből elvileg megél, s valami nyereséget is termel. Ebből új gépeket vesz, s foglalkoztat néhány embert, vagyis működik az üzlet. Ám ha ebbe a körforgásba porszem kerül – mondjuk azzal, hogy valaki úgy happol el egy üzletet a másik cég elől, hogy olyan alacsony árat kér, ami már a költségeket sem fedezi -, akkor baj van. Akkor borul minden. S ez láncreakciót indít el, amiben már mind több vállalkozás kényszerül a tisztességtelen megoldások pályájára. Ez nem jó, nem helyes, de Magyarországon ez a gyakori. Az adott környezet, az adott társadalom, az adott üzleti világ gyakorlatával nehéz szembe menni. Még akkor is, ha nyilvánvalóan zsákutcába visz, hosszú távon kudarchoz vezet.

Mi a Bautransnál a másik utat választottuk. Az átlátható, törvénytisztelő utat. Erről írtam az első blogot. De ezek szerint nem lehetünk túl sokan, ha egy e témával foglalkozó beszélgetésen nekem kellett az összes kkv-t képviselnem.

Megtettem, bár sokszor eszembe jutnak József Attila ismert sorai: „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis."

Vagyis van választási lehetőség. A vég csak látszatra ugyanaz. Nem mindegy, mi után következik.